There is 5 o'clock somewhere

Evek ota nem használok keszpenzt. Mindig mindenhol a bankártyámat. Ha egy üztletben nincs bankkártyaelfogadás, egyszerüen nem megyek be. Regen jártam a piacon is, eppen ezert. Mert nincs nálam keszpenz. Nem szeretem elöre kiszamolni, mennyit költhetek. Csak gyüjtögetek a szupermarketek polcain, es a vegen a chip fizet helyettem. Egy mozdulat es egy pin kod a vásárlás. Jol megvagyok a bankkártyámmal, evek ota.
Eppen a gyogyszertárban vásároltam, egy nenike állt mellettem a másik pultnal. Nem volt nála eleg keszpenz, hogy kifizesse a gyogyszeret. Szegeny, gondoltam, ha kártyán tartaná a penzet, talán ez nem törtenne meg… es akkor egyik reggel beteg lettem, elmentem orvoshoz, kaptam receptet, es ujra elmentem a gyogyszertárba. Azt mondták, nincs eleg fedezet a számlámon. Pedig kellett lennie, több százezer forintnyi fedezetnek. Hazamentem, es felhivtam a bankot. A fedezet valoban nem volt ott. A telebankos alkalmazott elmeselte, hogy elözö nap reggel hetkor, miközben bekesen aludtam az ágyamban, a Dominikai Köztársaság egyik helyes üdülövárosában valaki az en kártyámrol vette le a koktelra valot. Keszpenzfelvetel, 5 percen belül 6-7-szer, mindig ugyanakkora összegröl, amig lenullazodott a számlám.
A bankban nem okozott különösebb felfordulást a bejelentesem. A rendörsegen egy kicsit csodálkoztak. “De akkor hogy csinaltak?” - kerdezte a hadnagy, amikor megmutattam neki, a kártyám nem veszett el. A bankban egy biztonsagosabb kártyát is (drágább is) ajánlottak, mire mondtam, lehet inkább változtatok a szokásaimon, es elfelejtem ezt a kártya-fizetest. Bztositottak, hogy ilyesmi nagyon ritkán törtenik, na es ugyis visszafizetik… Ne izgassam fel magam. Nem izgatom. Ezentul a picara járok, elbeszelgetek az eladokkal, kotorászom a tárcámban apropenzert, ök is kotorásznak, hogy visszaadjanak. Kicsit lassabb igy, es nem izgatom fel magam.